, hangutánzó fn. tt. kolomp-ot, harm. szr. ~ja. 1) Képzése és alakja olyan mint a doromb, csörömp, zörömb hangutánzóké. Hengerded, de kevessé lapított oldalu, kis haranghoz hasonló öblös mű pléhből vagy más érczkeverékből, belül függő ércznyelvvel ellátva, milyen az ökrök, kosok, s más barmok nyakára szokás kötni, különösen, melyek a többit vezetik. Átv. ért. jelent vállalatbeli jelet vagy elsőséget. Átv. ért. jelent vállalatbeli jelet vagy elsőséget. Ő hordja a kolompot, azaz ő megy előre, ő áll a vállalat élén. Felkötni a kolompot, am. vezérként bizonyos vállalatba kapni, és azt utánzásul nyilván hirdetni. Ahol a kolompot találják, mást is keresnek ott. (Km.).