, (tok-a) fn. tt. tokát. Az ember s némely négy lábuak álla alatt kidagadó hús. A kövér, rövid nyaku embernek nagyobb tokája van. Birka, kos tokája. A szarvasmarháknál megfelel neki a lebenyeg, a madaraknál a bögy. Különbözik tőle a kóros daganatu golyva és görvély. Hasonló hozzá a szintén kidudorodó, Ádám almáját jelentő szaka. Gyökhangokra és alapfogalomra nézve rokona a dag, dagad, daganik, menynyiben a toka természeténél fogva dagályos; tehát mintegy daga.