, v. ~BONYOLIT (öszve-bonyolít) ösz. áth. 1) Szálas, rostos testet, pl. fonalat, madzagot, kendert, köteléket rendetlenül öszvekever, keresztül kasul egymásba fűz, minél fogva azokat egymástól elválasztani nehéz. Gombolyításkor öszvebonyolítani a czérnát. 2) Átv. valamely ügynek menetelét, haladását holmi nehézségek által akadályozza, új meg új szövevényekkel behálózza. Különösen az elmeművek tárgyait, pl. pereket, tudományos kérdéseket, feladatokat, regények meséit rendetlenül, öszvezavarva adja elé.