, (kör-ny-ék-ěz-et) fn. tt. környékězet-ět, harm. szr. ~e. Általán minden, ami valaminek környékét képezi vagy teszi. Különösen a) azon tér, mely valamely helyet, mint középpontot kerít; b) azon személyek, kik rendesen valaki körül lenni szoktak. A királyok, nagy urak környékezetében levő férfiak. Környékezete mutatja, miféle ember ő. Mindkét értelemben a körnek nagyobbító jelentése van, s magában foglal mindent, ami valakinek vagy valaminek körében létezik. V. ö. KÖRNYEZET.