, (kör-ny-ék, a törökben: karsi); fn. tt. környék-ět, harm. szr. ~e. Értelme egy a körny szóéval; csakhogy ennél hangzatosabb és szokottabb, mivel mindenféle ragozást kényelmesebben fölvesz. A körny jelentésein kivül am. tájék, vidék, mely bizonyos helyet, mint középpontot körülvesz. Debreczen környékén fekvő tanyák, helységek. Balaton környékén termő borok. Győr környékét csaknem mind magyar nép lakja. Úgy látszik, hogy az ék képző mind ezen, mind némely más, pl. tájék, vidék, árnyék, szókban a törzsöknek nagyító értelmet kölcsönöz.