, (kukucs-ál) önh. m. kukucsá-t. Valamely szűk résen, nyiláson, likon, csövön nézkél. Minthogy az ilyetén nézéskor rendesen meghajlunk, meggörbedünk; innen a kettőztetett kuku folytonos görbedést jelent. Megegyezik vele a német gucken. Hasonlók hozzá a magyar bukik, és német buck, bücken.